Elég nehéz szavakba foglalni, gondolatokat megosztani olyan eseményekről, amelyeknek az igazi lényegét és varázsát a személyes jelenlét adja. Ott, azokban a pillanatokban jelen van veled egy érzés, mely minden résztvevőben lüktet, olyan, amit képtelenség másoknak átadni, közelről, közvetlenül kell megtapasztalni.

Amikor mélységesen felháborodunk egy rendszer igazságtalansága ellen és elindulunk tüntetni, soha nem lehet látni előre, hányan és hányan gondolkodunk ugyanúgy egyszerre, mindig az adott helyen és időpontban derül ki, mennyi embert érint a kiszolgáltatottság, az elégedetlenség érzése. Jól láthatjuk az utóbbi hetek történéseiből, egyre többeknek van elege a háromszázharminckilencedik hazugsággombócból, egyre többeknek nem tudják már letolni a torkán azt az irgalmatlan méretű, demokráciát támadó hadjáratot, ami napjainkban zajlik.

Józan, épeszű kormányzók ilyenkor már elgondolkodnak, vannak folyamatok, melyeket nem ők irányítanak, olyan erők, amiket nem tudnak alárendelni saját önző érdekeiknek. Persze, nem is az a céljuk, hogy ezt lássák, az önző célok erős vaksággal párosulnak. Majd kiderül, mi lesz itt, a vakok országában. Béke és jólét egyelőre elhalasztva.:)

Azért eléggé aggasztó, hogyan tudják elhitetni a nemzet birkáival, hogy Soros lefizeti a fiatalokat.:D Tegnap több egyetemistával is találkoztam, mi több, zsebpénzt is vittem az egyiknek, még egy doboz cigarettával is lehúztak. Beste kölkök. Mondtam nekik, nem jól van ez így, menjenek legközelebb Gyuri bácsihoz kéregetni.:D

Tágra nyílt szemekkel figyeltem a tömegben, vajon kiket bérelhettek fel, kik lehetnek a szorgalmas zsoldosok... lefényképeztem egy tüntetőt, akit gyanúsnak találtam, nézzétek meg alaposan, ő biztosan kapott valamit, szerintem egy lufit.:)

Nagy köszönet mindenkinek, aki ott volt.

Tegnap sikerült kivilágítani a Kossuth teret.:) Nem Elios lámpákkal... fantasztikus látvány és érzés volt.

Napok óta keresem, kutatom a narancssárga tábort, sem közeli, sem távoli környezetemben nem található ilyen szín, vajon merre kószálhatnak a diktatúrát, gyűlöletlistákat kívánó antidemokratikus egyedek. Nyilván tudja már mindenki a választ.

Jelentős részük mélyszegénységben él, valahol Tisza-, Duna-, Sajópalkonyán vagy Zalabecsén, a másik rész pedig nem az ország levegőjét szívja, csak a voksturizmust lendítette fel egyik napon, természetesen ezt is mi fizettük. Mármint az ixért járó díjazást.

A maradék, meggyőződésből szavazó narancsokat sem kell elítélni, ennyi a társadalmi igényük, ami ma előttünk zajlik, kedvükre való. Majd rájönnek idősen, betegen, elesetten, amikor villog a mentő és nem kezelésre viszi őket, hanem az elfekvőbe például. Borsodban azért szünetelt napokig egy központi feladatokat ellátó gyermekosztály, mert kitört ott is a migráncshiszti és felmondott a 20 évet ledolgozó, magyar állampolgár arab orvos. Ilyen szinten leledzik nálunk az egészségügyi ellátás, melynek fejlesztéséről egyetlenegy szó sem esik hosszú évek óta abban a Duna-parton tündöklő szép nagy házban. Írhatnék még a szociális problémákról és a napi megdöbbentő hírek tömkelegéről, melyek köztudottak, aki nemcsak migránshírekkel tömi a fejét, láthatja a szomorú helyzetet, s nem hamis információ, álhír, hanem lesújtó valóság.

Szóval nem látom őket, a "többeket", láttam viszont tegnap óriási tömeget. Rengeteg fiatalt, ők még tiszták, nem mosták szét az agyukat, ők még hisznek a saját jövőjükben, a demokráciában, a tanuláshoz való jogban, a tisztességes munkában és minden más olyan elvben, amelyet nem lehet egyszerűen sárba tiporni, eltüntetni, eltörölni. És nekem, meg neked akkor lesz emberhez méltó öregkorunk, ha ez a generáció becsületesen él, dolgozik, termel, nem lop, nem csal, nem rabol, mert az a rendszer, ahol ezt teszik, szomorú jövőt hoz mindenkinek.

Abban az országban, ahol ellenség-listát készítenek, ahol a nemzet megosztására irányuló gyűlöletkampányt szerveznek, ahol bérencnek titulálnak diákokat, tömegeket, két-három lépés és eljön a megbélyegzés, a szabadságkorlátozás világa, a tudod, milyen rendszer. Persze, hogy tudod.

Szabadnak lenni jó, a szabadság tiszta, könnyű érzés, a "nem kérünk ebből" vélemény is még szabad. Csak annak terhes, aki vállalt egy, több olyan elvet, mely a tömegek szándékával ellentétes. Azt hiszem, félnivalója neki van, akiket láttam, nem félnek, mindenféle lista, kamerázás, ellenére sem.. Ők szabadok és ez a lényeg.:)

Nem lehet csalódni hazug, csaló, rabló tolvajokban, mert jelen vannak, mióta világ e világ, lehetőségeiket kihasználva. Csalódni csak olyanokban lehet, akik eredendően nem aljasok, de gyávaságuk okán hagyják elhatalmasodni őket, teret engednek nekik mélabús bólintással három szem kenyérmorzsáért, hamis hitükért cserébe.

“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba …”

(Köszi, Dia, hogy megosztottad a csoportban kedvencemet!)

... hallgassátok ezt a zenét, érezzétek át, miről szól ez nóta. :(

A csoportban már mindenki láthatta ezeket a fotókat, meg még az intimeket is.:)

"Debella" testünkbe tukmáltunk tegnap egy kis kulináris remekművet. A legfölső fotót nem kell félreérteni, nem négyszemélyes tál, hanem az én egy adag kacsasültem.:)

Proli barátaim, Akasa királykisasszony és Szakállas Kobold szervezkedtek nekem és a Feketének meglepetés-kirándulást egy szlovák, középkori hangulatot idéző étterembe. Még a napsütést is el tudták intézni - hibátlanra sikeredett a nap, s valóban, elsőtől az utolsóig minden perce meglepetés volt. Aki teheti, nem sznob és nem prűd, szereti a jó humort, mindenképpen látogassa meg ezt a helyet, magával ragad a hangulat, a részletek összessége nem mindennapi élményt nyújt.

A személyzet óriási, színházi jelenetbe illő produkció, amit előadnak, egyszerűen képtelenség megjegyezni a poénjaikat. Persze, a nagyszájú, eredendően humorzsák barátaim is hozták a szokásos formájukat, ide-oda pattogtak a nagydumák, meg is fogadtam, hogy beírom ezt a napot a Nagy Meglepetések Könyvébe.

Látom, zajlik az élet online is.:D

Akinek van önálló, saját véleménye és nem áll be a szenvedő csordába vergődni, az csak sötét oldali csicska lehet. Rögtön besorolják, felhúznak köré egy kerítést, pedig az ő korlátaikat kellene lebontani, nagyon magas és sűrű a ketrec, nehéz kilátni belőle.:D

Még nem igazán látszik a fehér hóban, de már lélekben simogat, jelen van, közelsége már feledteti ezt a szokatlan hideget. Jön, jön, jön és kész, itt lesz hamarosan.:)

Kérem szépen az ilyen hosszú hétvégék ismétlését 2018-ban sokszor, tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Töményen színes volt ez a pár nap, igazi lazítós, pihenős. Csütörtökön barátnőm szülinapjával kezdődött, fantasztikus társasággal. A régi oldalról voltak jópáran (mármint arról, ami működött egykor, mármint olyanok, akik szintén tipliztek onnan), nem kevesen. Na jó, viccnek szántam, kit érdekel már, hol jöttünk össze, mi még mindig együtt vagyunk és bulizunk, összetartunk kb. 8-10 éve.:)

Mikor megláttam a kis Janis Joplint, tudtam, hogy lesz libabőrös élmény is, őstehetség. A csodás hangja, kisugárzása szerénységével párosul, óriási a csaj. Jah, szép is.:)

Pénteken pihentem, néztem, láttam a híreket, muszáj alaposan megolvasni, mi történik a nagyvilágban, a mi nagy világunkban.

Szombaton Szerelmemmel vacsoráztam, a vasárnap rendszerint a gyerekeké. Már kettő van, igen, legalábbis nagyon szeretném, ha így maradna. Még unokát is várnék tőlük, de nem rohanok a nem az én dolgaim elébe, kivárom türelmesen a nagy történéseket.:) A cukkini spagettiről 100 %-os szavazattal megállapítottuk, hogy köretnek megfelelő, de önmagában kevés. Hússal, gombával feltétlenül fel kell tuningolni. Viszont a céklalevesnek óriási sikere volt, megették és elvitték, máskor is megfőzöm.

Volt közben élménybeszámoló is az Oscar-ról. Kaptak tőlem színházjegyet, imádtam, ahogy ecsetelték, milyen jól elfértek a páholyban. :) Vagyis a kisgyerek.:) Azt hittem, megzabálom őket.

Látom, a vénasszony kidőlt, mint laza talajon a beteg, öreg fa. :D Négy napból csak három napig bírt hányni, epét szórni. A természet eldönti, mennyi az egészségtelen, négyből három nagyon! :D

Nagy köszönet (itt is) Krisznek, mert segített beállítani a blogomat, forduljatok hozzá bizalommal, ha véletlenül kiszállna a naplótok az éterbe. Erős kétségek gyötörtek, hogy új oldalt kell keresni, még egy oldal, még egy jelszó, még egy felület....brrrr.

Örülök, hogy sokan csatlakoztatok kis csoportunkhoz, fantasztikus a hangulat. Idézet egy levélből: "..hogy benneteket olvassalak és közeletekben legyek, arra jó lesz. Köszönöm a jóságod Drága Sz."

Öröm ilyet olvasni. Egészen más élmények érnek, mint amilyeneket megszoktam egy rothadó, moderálatlan szemétdombon. Nincs kamuzás, nincs beugatás, élet zajlik, színes és jó élményekkel teli.

Olvasom, valakitől a face azonosítási adatokat kér. A kis törpe említette egyszer, hogy vele is előfordult ilyen. Célszerű normális személynévvel regisztrálni, akkor nem kér személyit a rendszer. (csak egy tipp, by Bonefang)

Pácupi :)